A kert dísze: az évelőágyás

Az évelők az év legnagyobb részében lombjukkal, habitusukkal és virágukkal díszítenek. Több hétig, akár hónapokig látványos virágot hoznak. Nagyon jól alkalmazhatók minden kertben, legyen az árnyékos vagy éppen napos terület. Mivel gyorsan nőnek, ezért rövid idő alatt szép állományt képeznek, a kert komoly díszei lehetnek. 

Az évelők leggyakoribb kiültetési módja az évelőágy. Az ágyás kialakításánál a magas, hangsúlyos növények kerülnek a kiültetés belsejébe, a szélek felé alkalmazunk alacsonyabb, de változatos növényeket. A legesztétikusabb az, ha az ágyáson belül növénycsoportokat alakítunk ki és ezeket ültetjük körül csökkenő méretű és változatos színű évelőkkel.

Évelőágyakban általában 5 és 150 cm közötti évelőket használunk. A kiválasztás során célszerű figyelembe venni a teljesen kifejlett növény méretét, de emellett fontos tényező a nap tűrés és a vízigény is. Ezek az ökológiai adottságok. 

A fajtaválasztásnál virágzási csúcsokra kell törekdeni, ami a nyár eleji, a nyár közepi és az őszi időszakra összpontosul.  Az alkalmazott évelők között kell, hogy legyen hangsúlyképző, hangulatteremtő, élénkítő és térkitöltő dísznövény. Az évelőágy az ültetést követő évben éri el végleges kinézetét.

Az évelő ágyás előkészítését minden esetben gyomírtással kezdjük, megelőzve ezzel a későbbi kellemetlenségeket (agresszív gyomnövények. Négyzetméterenként juttasunk ki 10-12 kg komposztált marhatrágyát, majd ezután a talajt legalább 30 cm mélyen forgassuk át. A legereblyézett területre az évelőket cserepestől rakjuk ki, meghatározva ezzel a végleges helyüket. Így még könnyebben igazíthatóak a növények átláthatóság szempotjából. Ezután következik az ültetés. Ha minden növény beültetésre került, javaslom a földet fenyőkéreggel (mulcs) takarni az esetlegesen megjelenő gyomnövények, az optimális vízháztartás és esztétikai szempontok miatt. Az ületést mindig alapos öntözés zárja le. 

Az évelőágyás alacsony gondozási igényű. Az éves ápolási munka tél végén kezdődik meg, ekkor szinte a talajszintig, kicsi szár meghagyásával vágjuk vissza a növényeket. A tavaszi, illetve a nyári virágzás után az elnyílott, elszáradt virágokat vágjuk le, hisz ezzel egyes fajoknál másodvirágzás is várható.